A dohányzók körében gyakori panasz: köhögés, rendszeresen kiújuló hörghurut vagy tüdőgyulladás. Szinte minden dohányosnál előfordul: rekedtség, torokfájás, szájszag, sárga fogak.

A tüdő-, gége-, a szájüreg-, a nyelőcső-, a hólyag- és a veserák egyik rizikófaktora a dohányzás.

A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek: krónikus bronchitis, asztma, COPD, tüdőtágulás.
A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek: szívinfarktus, agyvérzés, érszűkület, hypertonia kockázati tényezője.
A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.
A dohányzás impotenciát okozhat.
A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, és a fogágybetegség létrejöttében.
A dohányzás a csontritkulás (osteoporosis) egyik rizikófaktorának tekinthető.
A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát.
A dohányzás gyengíti az immunrendszert.
A dohányosok gyakrabban betegednek meg és több gyógyszert szednek.
A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.
A dohányzás hátrányos a fogamzásra.
A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás.

A babavárás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.
A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát.
A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!
A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.
A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.
A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető.

Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók.
A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat “fellobbantásában”, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.
Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója.
A dohányzás felgyorsítja az öregedési folyamatot.
A dohányosoknál sokkal gyakrabban alakulnak ki szarkalábak és ráncok a száj és a szem körül, mivel szívják a cigarettát és hunyorítanak, hogy a füst ne kerüljön a szemükbe.
A dohányos embernek a ruhái, autója, lakása, sőt még a bőre is átveszi a füstszagot.

A dohányzás impotenciát okozhat.

A dohányzás a csontritkulás,

az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.

A dohányzás gyengíti az immunrendszert.

A tüdő-, gége-, a szájüreg-, a nyelőcső-, a hólyag- és a veserák egyik rizikófaktora a dohányzás.

A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek:

krónikus bronchitis, asztma, COPD, tüdőtágulás.

A dohányzás impotenciát okozhat.

A dohányzás a csontritkulás,

az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.

A dohányzás gyengíti az immunrendszert.

A tüdő-, gége-, a szájüreg-, a nyelőcső-, a hólyag- és a veserák egyik rizikófaktora a dohányzás.

A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek:

krónikus bronchitis, asztma, COPD, tüdőtágulás.

A dohányzás impotenciát okozhat.

A dohányzás a csontritkulás,

az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.