Kezelések A-Z

Depresszió


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/402.jpg


Így dolgozunk

A rendelkezésre álló hatóanyagok széles skálájából – gyógyszerek, növényi készítmények, kivonatok, homeopátiás szerek, Bach virágterápia, színterápia, stb. – kiteszteljük az adott szervezet számára legmegfelelőbb készítményeket, melyekkel mérsékeljük illetve megszűntetjük a rossz hangulatot és visszaadjuk az életkedvet, a  motivációt.

A kezelés hatása 2-4 hónapig tart,  mellékhatások nélkül.

Ha a megbetegedés évek, évtizedek óta fennáll ismételt kezelésre szükség lehet. A szükséges kezelések száma évről-évre csökkenést mutat.

Tipp: Végleges megoldásként ajánlott alternatíva az otthoni BEMER terápia. 30%-kal jobb keringés, több oxigén és ATP a sejteknek ezzel plusz 30% ENERGIA a szervezetnek.

Az eljárás

40.000 hatóanyagból depresszió, demotiváltság, lehangoltság keresőszavakkal kilistázzuk a szóba jöhető készítményeket –kb. 400 hatóanyag- majd egy akupunktúrás ponton a gép összeválogatja azt a receptúrát, amely az adott személy esetén a legoptimálisabb eredményt adja depresszió esetén. A készítmények rezgésszámával besugározzuk a páciens testét a választott időintervallumban (10-40 perc). 

Mind a tesztelés, mind a rezgéskezelés teljesen fájdalommentes.

Tipp: Tapasztalataink szerint a hatékonyság arányos a besugárzási idővel.                                

A depresszióról általában

Rengeteg felosztása, fajtája létezik a depressziónak. Népbetegségnek mondható, az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10 százaléka szenved ebben a megbetegedésben. Felnőttkorban a nők kétszer olyan gyakran betegednek meg, és az átlagos életkor, amelyben a depresszió kialakul – ma 27-30 év között van -, egyre korábbra tolódik.

A depresszió okairól számos magyarázat született, amelyek mind más szempontból közelítenek a problémához. 

A biokémiai magyarázat a neurotranszmitterek egyensúlyának felborulását tartja elsődlegesnek. A neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől – neurontól – a másikig. A depresszió esetében a figyelem a noradrenalinra és a szerotoninra irányult. A vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy ezek a vegyületek milyen módon hozzák létre a tünetegyüttest: egyesek szerint a noradrenalin- és szerotoninrendszer, illetve a többi neurotranszmitter-rendszer kölcsönhatása a fontos, mások szerint a szerotonin a “karmester” szerepét tölti be: alacsony aktivitása felborítja a kényes egyensúlyt, és depresszió alakul ki.

A genetikai kutatások fényt derítettek arra a nem elhanyagolható tényre, amely szerint a depressziósok rokonainál 20 százalékban fordul elő a megbetegedés; egypetéjű ikrek esetében ez az arány 43 százalék, tehát a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője.

A hormonális tényezőket tekintve a kortizolnak, a mellékvesekéreg egyik hormonjának – vagy közismertebb nevén a stresszhormonnak – van kiemelkedő szerepe. A depressziós embereknek általában igen magas a kortizolszintjük.
A jelentős pszichológiai iskolák elméleteinek gyakorlati haszna a pszichoterápiák során mutatkozik meg. A pszichodinamikus nézőpont szerint a gyermekkorban elszenvedett veszteség a döntő; a viselkedéslélektan a pozitív megerősítések hiányára helyezi a hangsúlyt. A kognitív iskola a negatív gondolkodás depresszióban betöltött szerepére mutat rá.

Az érzelmi élet zavarai a vezető tünetek közé tartoznak, és intenzitásuk széles skálán mozog: az enyhe kedvetlenségtől a mély lehangoltságig. A betegek arca rendszerint állandóan tükrözi a gondterheltséget, jellemzőek a homlokráncok, a szemhéjak kettős redője és a lefelé hajló szájzugok. A kifejező mozgások szegényebbé válnak, a gesztikuláció megszűnik, a hang gyenge, elhaló. A beteg könnyen elsírja magát, de az előbb említett súlyos állapotban a sírás készsége is megszűnik. 

Az érzelmi állapotot a kilátástalanság jellemzi, a beteg szomorúnak érzi magát. Saját magáról kialakított képe negatív, általában értéktelennek, alacsonyabb rendűnek, visszataszítónak tartja magát, az önértékelési zavarok rendszerint igen súlyosak. Jövőjét sötétnek és reménytelennek látja, és az érzelmi állapotot a betegségre jellemző szorongás mértéke is befolyásolja. Érdeklődése beszűkül, gondolkodása lelassul, tanácstalanná válik. A depresszió jellemzően korai tünete a figyelemzavar. A depressziós beteg gyakran panaszkodik az intellektuális képességek romlásáról, de egyes kutatások szerint ennek hátterében a csökkent motiváció figyelhető meg. 

Az érdeklődés beszűkülése először a lendület, a kezdeményezőkészség elvesztésében nyilvánul meg. Enyhe esetben a beteg mindig fáradtnak, lassúnak érzi magát, de előfordul, hogy egész nap fekszik, és nem látja értelmét felkelni az ágyból. A depresszió motivációs tünetei közt tartják számon a közömbösség ellentétjét, amikor a beteg a szorongás következtében erős motoros nyugtalanságot él át: kezét tördeli, jajgat, testét ingatja, ezt agitált depressziónak hívják. A depressziós az élet terhétől való szabadulás végső eszközének az öngyilkosságot tartja. 

A depresszió egyik leggyakoribb tünete az alvászavar, amelynek mindhárom változata előfordul: az elalvás zavara, a gyakori felébredés és korai ébredés. A beteg akkor is fáradtnak érzi magát, ha a szokottnál többet alszik. Ugyancsak gyakori kísérő tünet az étvágyzavar, az emésztési zavarok, a székrekedés, a szédülés és a generalizált fájdalom. A szexuális késztetés minden esetben csökken. Az egyéni érzékenységtől függően ugyanaz az ok másként nyilvánul meg, más tüneteket okoz.

Tünetek összegezve

Alvászavarszédülésfáradtsághangulatingadozás

emésztési zavarok,lehangoltságcsökkent szexuális vágy,

önértékelési zavarokkedvetlenséggondterheltség,

sírásbeszűkült érdeklődésfigyelemzavarlassúság

motoros nyugtalanságétvágyzavargeneralizált fájdalomfokozott étvágygátolt érzelmi élet

gyógynövényeket már évezredek óta alkalmazzák e betegség kezelésére. A legnépszerűbbek az orbáncfű, a citromfű, és alvászavarral kombinált esetben a macskagyökér és a komló, valamint a kava. Az orbáncfű jótékony hatását klinikai kísérletek is igazolták. Újabban egyre népszerűbb egy dél-afrikai gyógynövény, a sceletium tortuosum használata antidepresszánsként.

A hivatalos gyógyászatban két fő terápiás irányzat különböztethető meg:

A pszichoterápia különböző módszerei

kognitív terápiamunkaterápia (siker, vagy feladatterápia), pszichoanalíziskommunikációs terápia(csoportfoglalkozások, társas kapcsolatok rehabilitációja.

A depresszió gyógyszeres kezelését kategorikusan ellenzők a következőket állítják:

Az antidepresszánsok addikciót (függőséget) okoznak. Az elvonáskor jelentkező tünetegyüttest a szakirodalomban antidepresszáns visszavonási tünetegyüttesnek (angolul Antidepressant withdrawal syndrome) nevezik. A tünetek, melyek az antidepresszáns elvonást követhetik: Influenza-szerű tünetek, gasztrointesztinális tünetek, szívritmuszavarok, szorongás, alvászavarok, mozgási rendellenességek, mánia vagy hipománia, pánikrohamok .

Az antidepresszánst fogyasztó betegeknél az öngyilkosság aránya magasabb lehet.

gyógyszeripar egyik legnagyobb bevételt hozó és folyamatosan növekvő ágazata az antidepresszánsoké és a koleszterinszint-csökkentő készítményeké.

A terápiás célkitűzés gyakorlatilag minden esetben ugyanaz: a tünetcsoportok kezelése, a visszaesés megelőzése. 

Az orvosok a depressziót az életveszélyes állapotok közé sorolják.

A biokémiai megfontolásokat figyelembe véve a gyógyszeres kezelés elsősorban a neurotranszmitterek felborult egyensúlyának helyreállítására törekszik.

Az antidepresszív szereknek ma már széles skálája létezik. A klinikai gyakorlatban használatos gyógyszerek mindegyike a központi idegrendszer szerotonin-, noradrenalin- vagy dopamin-anyagcseréjét befolyásolja, többnyire fokozza.

A triciklikus antidepresszánsok mind a pszichés, mind a testi tüneteket enyhítik, jelentőségük azonban egyre csökken.

A MAO-bénítók csoportja megakadályozza a noradrenalin lebontását, ezért annak szintje megnő a vérben, és ez enyhíti a depressziós tüneteket.

Az SSRI (szelektív szerotonin-visszavétel gátló) típusú készítmények, amelyek ma már az első választandó szereknek tekinthetők, a szerotonin aktivitására hatnak kedvezően.

Az ún. SNRI típusú készítmények szelektíven gátolják a noradrenalin visszavételét. Ma már léteznek kettős hatású szerek, amelyek az antidepresszívumok külön csoportját képezik. Az ezektől eltérő hatásmechanizmusú készítmények az egyéb kategóriába sorolandók. Az új szelektív szerek már nem fokozzák az alkohol hatását, nem rontják a figyelmet és a mozgásos koordinációt, mint az autóvezetést, és a legtöbb gyógyszerrel kombinálhatók.

 Ha a depressziósbeteg tüneteit a szorongás uralja, a kezelést szorongáscsökkentővel egészítik ki, más esetben nyugtató hatású antidepresszánst kell választani.

A gyógyszeres kezelésnél lényeges említeni, hogy a hatásuk lassan, 2-4 hét alatt áll be, mellékhatásaik viszont azonnal jelentkeznek. Ezért fontos, hogy a gyógyszerszedést nem szabad önhatalmúlag, a javulás beállta előtt abbahagyni, valamint, hogy a páciensek kellő tájékoztatást kapjanak a gyógyszerszedést kísérő tünetekről: az esetek egy részében a szexuális vágy és a vizeletvisszatartás képessége csökken, hányinger, szédülés, nyugtalanság léphet fel. Gyakori mellékhatás a szájszárazság és az álmatlanság. Az első két hétben legfeljebb a nehezen tolerálható mellékhatások miatt indokolt gyógyszert váltani, hatástalanság esetén viszont a gyógyszerszedés folytatásának 4-6 héten túl nincs értelme. A sikeres antidepresszáns kezelést minimum 6, de optimális esetben 9-12 hónapig kell folytatni teljes terápiás adagban. Amennyiben a terápiát abba kell hagyni, az csak fokozatosan történhet.

Egy depressziós epizód után a következő megjelenésének esélye 60-85 százalék, amelyet a fenntartó kezelés 10-25 százalékra csökkent. A fenntartó kezelést az első depressziós epizód után legalább 6 hónapig, több epizód esetén évekig kell folytatni. Fenntartásra minden esetben az életvitelt lényegesen nem befolyásoló szelektív szert indokolt választani.

Az elektrokonvulzív terápia (ECT) használata visszaszorult, de még mindig jelen van a terápiás palettán. Olyan esetekben választják, amikor a veszélyeztető állapotok miatt gyors eredményre van szükség, vagy a depresszió más kezelésre nem reagál. A fényterápiát elsősorban szezonális depresszió kezelésére használják. Az alvásmegvonás az enyhe és a középsúlyos depressziókban alkalmazható jó hatással.

A biológiai módszerek mellett számos pszichoterápiás lehetőség áll a beteg rendelkezésére. A pszichodinamikus irányzat szabad asszociációs módszer segítségével tárja fel a depresszió mélyén gyökerező problémákat, célja a beteg függőségigényének folyamatos csökkentése és felvértezése a veszteségekkel és kudarcokkal szemben. A viselkedésterapeuták az örömteli élethelyzetek biztosításában segítenek, megerősítik a nem depressziós viselkedést úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a kliens lehangolt megjegyzéseit, és fejlesztik a beteg szociális készségeit. A kognitív pszichoterápia célja a beteg pozitív megnyilvánulásainak elősegítése saját magával szemben, a depresszióra jellemző az automatikus gondolatok érvénytelenítése és a negatív hozzáállás megváltoztatása. Az interperszonális pszichoterápia szerint négy olyan, az emberi kapcsolatokat érintő problémakör van, amely depresszióhoz vezethet: a gyász, a szerepek eltérő értelmezése, a szerepváltás – mint a szülés vagy a válás – és a kapcsolatokat jellemző “szociális sutaság”. A terapeuta az ülések során szembesíti a beteget viselkedésének másokra gyakorolt következményeivel. 

A vizsgálatok többsége arra enged következtetni, hogy a legjobb eredmény a különböző terápiás módszerek – általában a gyógyszeres kezelés, a kognitív és az interperszonális terápia – valamely kombinációjával érhető el, és ez eredményesebb, mint bármely módszer önálló alkalmazása.

A beteg gyógyulásának esélyeit nagymértékben növeli a család segítő jelenléte. Talán legfontosabb szerepük a depresszió lehetőségének felismerésében van, hiszen a beteg – épp a motivációinak elvesztése miatt – nem valószínű, hogy rászánja magát az orvoshoz fordulásra. Hasonlóan nagy szerepet kapnak a hozzátartozók abban is, hogy ellenőrizzék a beteg gyógyszerszedési szokásait és támogassák a terápiákon való megjelenését. Fontos, hogy környezete türelemmel és pozitívan forduljon a beteg felé, ellensúlyozza annak negatív én- és jövőképét.




http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/408.jpg

A depresszió népbetegségnek mondható,

 a nők kétszer olyan gyakran betegednek meg, és az átlagos életkor, amelyben a depresszió kialakul – ma 27-30 év között van -, egyre korábbra tolódik.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/422.jpg

A betegek arca rendszerint állandóan tükrözi a gondterheltséget,

jellemzőek a homlokráncok, a szemhéjak kettős redője és a lefelé hajló szájzugok. A kifejező mozgások szegényebbé válnak, a gesztikuláció megszűnik, a hang gyenge, elhaló. A beteg könnyen elsírja magát.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/405.jpg

Az érzelmi állapotot a kilátástalanság jellemzi,

a beteg szomorúnak érzi magát. Saját magáról kialakított képe negatív, általában értéktelennek, alacsonyabb rendűnek, visszataszítónak tartja magát, az önértékelési zavarok rendszerint igen súlyosak.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/412.jpg

Az érdeklődés beszűkülése először a lendület,

a kezdeményezőkészség elvesztésében nyilvánul meg. Enyhe esetben a beteg mindig fáradtnak, lassúnak érzi magát, de előfordul, hogy egész nap fekszik, és nem látja értelmét felkelni az ágyból.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/411.jpg

A depresszió egyik leggyakoribb tünete az alvászavar,

amelynek mindhárom változata előfordul: az elalvás zavara, a gyakori felébredés és korai ébredés. A beteg akkor is fáradtnak érzi magát, ha a szokottnál többet alszik.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/413.jpg

Ugyancsak gyakori kísérő tünet az étvágyzavar,

az emésztési zavarok, a székrekedés, a szédülés és a generalizált fájdalom. A szexuális késztetés minden esetben csökken.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/410.jpg

Az antidepresszánsok addikciót (függőséget) okoznak.

Az elvonáskor jelentkező tünetegyüttest a szakirodalomban antidepresszáns visszavonási tünetegyüttesnek (angolul Antidepressant withdrawal syndrome) nevezik. A tünetek, melyek az antidepresszáns elvonást követhetik: Influenza-szerű tünetek, gasztrointesztinális tünetek, szívritmuszavarok, szorongás, alvászavarok, mozgási rendellenességek, mánia vagy hipománia, pánikrohamok .


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/409.jpg

A gyógyszeripar egyik legnagyobb

bevételt hozó és folyamatosan növekvő ágazata az antidepresszánsoké és a koleszterinszint-csökkentő készítményeké.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/407.jpg

Fontos, hogy a gyógyszerszedést nem szabad önhatalmúlag,

a javulás beállta előtt abbahagyni, valamint, hogy a páciensek kellő tájékoztatást kapjanak a gyógyszerszedést kísérő tünetekről: az esetek egy részében a szexuális vágy és a vizeletvisszatartás képessége csökken, hányinger, szédülés, nyugtalanság léphet fel. Gyakori mellékhatás a szájszárazság és az álmatlanság.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/406.jpg

A vizsgálatok többsége arra enged következtetni,

hogy a legjobb eredmény a különböző terápiás módszerek – általában a gyógyszeres kezelés, a kognitív és az interperszonális terápia – valamely kombinációjával érhető el, és ez eredményesebb, mint bármely módszer önálló alkalmazása.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/404.jpg

A beteg gyógyulásának esélyeit nagymértékben növeli a család segítő jelenléte.

Hasonlóan nagy szerepet kapnak a hozzátartozók abban is, hogy ellenőrizzék a beteg gyógyszerszedési szokásait és támogassák a terápiákon való megjelenését. Fontos, hogy környezete türelemmel és pozitívan forduljon a beteg felé, ellensúlyozza annak negatív én- és jövőképét.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/403.jpg

A depresszió népbetegségnek mondható,

 a nők kétszer olyan gyakran betegednek meg, és az átlagos életkor, amelyben a depresszió kialakul – ma 27-30 év között van -, egyre korábbra tolódik.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/430.jpg

A betegek arca rendszerint állandóan tükrözi a gondterheltséget,

jellemzőek a homlokráncok, a szemhéjak kettős redője és a lefelé hajló szájzugok. A kifejező mozgások szegényebbé válnak, a gesztikuláció megszűnik, a hang gyenge, elhaló. A beteg könnyen elsírja magát.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/431.jpg

Az érzelmi állapotot a kilátástalanság jellemzi,

a beteg szomorúnak érzi magát. Saját magáról kialakított képe negatív, általában értéktelennek, alacsonyabb rendűnek, visszataszítónak tartja magát, az önértékelési zavarok rendszerint igen súlyosak.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/412.jpg

Az érdeklődés beszűkülése először a lendület,

a kezdeményezőkészség elvesztésében nyilvánul meg. Enyhe esetben a beteg mindig fáradtnak, lassúnak érzi magát, de előfordul, hogy egész nap fekszik, és nem látja értelmét felkelni az ágyból.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/411.jpg

A depresszió egyik leggyakoribb tünete az alvászavar,

amelynek mindhárom változata előfordul: az elalvás zavara, a gyakori felébredés és korai ébredés. A beteg akkor is fáradtnak érzi magát, ha a szokottnál többet alszik.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/413.jpg

Ugyancsak gyakori kísérő tünet az étvágyzavar,

az emésztési zavarok, a székrekedés, a szédülés és a generalizált fájdalom. A szexuális késztetés minden esetben csökken.


http://humandetox.hu/wp-content/uploads/2017/01/409.jpg

Az antidepresszánsok addikciót (függőséget) okoznak.

Az elvonáskor jelentkező tünetegyüttest a szakirodalomban antidepresszáns visszavonási tünetegyüttesnek (angolul Antidepressant withdrawal syndrome) nevezik. A tünetek, melyek az antidepresszáns elvonást követhetik: Influenza-szerű tünetek, gasztrointesztinális tünetek, szívritmuszavarok, szorongás, alvászavarok, mozgási rendellenességek, mánia vagy hipománia, pánikrohamok .


Ne várjon tovább!

VÁGJON BELE!


Cím

Budapest VI.
Nagymező utca 21. I. emelet


Email

drzsiga.zsolt@gmail.com


Tel

06 70 945 84 65