Így dolgozunk

A rendelkezésre álló hatóanyagok széles skálájábó l- gyógyszerek, növényi készítmények, kivonatok, homeopátiás szerek, Bach virágterápia, színterápia, stb. – kiteszteljük az adott szervezet számára legmegfelelőbb készítményeket, melyekkel csökkentjük a gyulladást és a hörgőszűkületet illetve erősítjük az immunrendszert.

A kezelés hatása 2-4 hónapig tart,  mellékhatások nélkül.

Ha a megbetegedés évek, évtizedek óta fennáll ismételt kezelésre szükség lehet. A szükséges kezelések száma évről-évre csökkenést mutat.

Tipp: Végleges megoldásként ajánlott alternatíva az otthoni BEMER terápia. Erősíti az immunrendszert, csökkenti a gyulladást, ödémát a légutakban, tüdőben. 30%-kal jobban szívódnak fel a használt gyógyszerek vagy vitaminok(különösen D3-vitamin)

Az eljárás

40.000 hatóanyagból asztma, immunrendszer kulcsszavakkal kilistázzuk a szóba jöhető készítményeket –kb. 1500 hatóanyag- majd egy akupunktúrás ponton a gép összeválogatja azt a receptúrát, amely az adott személy esetén a legoptimálisabb eredményt adja. A készítmények rezgésszámával besugározzuk a páciens testét a választott időintervallumban(10-40 perc). 

Mind a tesztelés, mind a rezgéskezelés teljesen fájdalommentes.

A gyermekeket a szülő ölben foghatja, jó megoldás a figyelmük lekötésére a kedvenc mesekönyvből felolvasás vagy okostelefon, iPad használata.

Tipp: Tapasztalataink szerint a hatékonyság arányos a besugárzási idővel.   

Az asztmáról általában

Az asztma a légutak egyik gyakori krónikus gyulladásos betegsége, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a hörgőgörcs. 

Gyakori tünetei közé tartozik a zihálás, a köhögés, a mellkasi szorító érzés, és a légszomj.

A tünetek általában éjszaka és hajnalban, fizikai megerőltetés vagy hideg levegő hatására súlyosbodnak.

Magyarországon 300 000 körüli asztmás beteget tartanak nyilván.

Kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. 

A terhesség alatti és szülés utáni dohányzás növeli az asztmaszerű tünetek kockázatát.

A közúti forgalom által szennyezett levegő, illetve a levegő magas ózonszintje összefügg mind az asztma kialakulásával, mind a betegség súlyosbodásával.

A gyakori beltéri allergének közé tartozik a poratka, a csótány, az állatok elhalt hámsejtjei, valamint a penész.

Kisgyermekeknél bizonyos vírusos légúti fertőzések, pl: rhinovírusok  növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát.

Az asztma jóval gyakoribb a fejlett országokban, illetve kevésbé gyakori olyan farmokon és otthonokban, ahol házi kedvenceket tartanak (higiéniahipotézis).

Az asztma sokkal nagyobb gyakorisággal alakul ki az ekcémásoknál és a szénanáthásoknál.

A gyermekkori antibiotikumos kezeléseket összefüggésbe hozták az asztma kialakulásával.

A császármetszéses szülés és az asztma nagyobb kockázata között is kapcsolatot fedeztek fel. Ezt a megnövekedett kockázatot annak tulajdonítják, hogy ezeknek az újszülötteknek a szervezetében nem telepedhettek meg azok a nem kórokozó baktériumok, amelyekkel a szülőcsatornán való áthaladásukkor találkoztak volna.

Becslések szerint a felnőttek körében kialakult asztmás esetek 5–25%-a munkahelyi körülményekhez köthető.

Asztmát válthatnak ki egyes béta-blokkoló gyógyszerek – például a propranolol – azoknál, akik erre hajlamosak, gondot okozhatnak még a következő gyógyszerek: acetilszalicilsav, pl. Aspirin, nem szteroid gyulladáscsökkentők, és angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok.

A pszichológiai stressz is a tünetek súlyosbodásához vezethet.

Az asztma leghatékonyabb kezelésének az bizonyul, ha azonosítjuk a kiváltó okokat, mint pl.: a cigarettafüst, házi kedvencek, vagy aszpirin és ezeket eltávolítjuk a beteg közeléből. Amennyiben a kiváltó ok eltávolítása önmagában nem elegendő, gyógyszerkezelés is ajánlott:

Tipp: Gyógyszeres kezelés előtt, mellett érdemes megpróbálkozni légzőizom erősítéssel! Napi 2×30 ellenállással szembeni be és kilégzés a Power Breathe/Ultrabreathe nevű eszközbe jelentősen megerősíti a rekesz és bordaközti izmokat és akár 80%-kal csökkentheti az asztmás beteg gyógyszerigényét. 

Az akut tüneteket általában belélegezhető, rövid hatású béta-2 agonistákkal, (például szalbutamollal) és szájon át szedhető kortikoszteroidokkal kezelik.

Nagyon súlyos esetekben intravénás kortikoszteroidokra, magnézium-szulfátra és kórházi ápolásra lehet szükség.

Ha az asztma tünetei kontrollálhatatlannak bizonyulnak,hosszú hatású béta-agonisták vagy leukotrien antagonisták is használhatók.

Vannak betegségek, amelyek gyakran társulnak az asztmához, mint például a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD), a rhinosinusitis, és az obstruktív alvási apnoe.